| 22/1 I. óra/ 1. fejezet A 970-es években - a megváltozott bel- és külpolitikai helyzet kényszerítõ hatására - Géza nagyfejedelem felismerte a magyarság európai állammá alakulásának lehetõségét és szükségességét. Ennek érdekében felvette a kereszténységet, s elindította az országban a térítést, egyszersmind megkezdte a központi hatalom kiépítését. Külországi háborúra mintegy negyedszázados fejedelemsége alatt alig került sor. A békére törekvõ politikáját megerõsítették azok a korban egyébként természetes dinasztikus házasságok, melyeket gyermekei kötöttek külföldi uralkodóházak tagjaival.
Legidõsebb lánya Vitéz Boleszló lengyel fejedelem
felesége lett, másik lányát Gavril Radomir
bolgár trónörökös vette el.
Különösen fontos volt a németekkel való kapcsolat
rendezése: fia Vajk, aki a keresztségben az István nevet
kapta, feleségül vette Civakodó Henrik bajor herceg
lányát,
Gizellát, s ezáltal
sógorságba került az új bajor herceggel IV. Henrikkel,
aki II.Henrik néven lett késôbb német-római
császár. Géza harmadik leánya Orseolo Otto velencei
dózse felesége lett. Békés kapcsolatok
jellemezték a keleti országokkal fenntartott viszonyát
- így a kijevi orosz fejedelmekkel, a besenyõkkel (Géza
édesanyja egyes vélemények szerint besenyõ
származású volt), és a bolgárokkal is,
akikhez Géza öccse, Mihály házassága egyengette
az utat, hiszen õ egy bolgár hercegnõt vett
feleségül.
|
1. Európa a
10. században |
