22/1
I. óra/ 1. fejezet

A 970-es években - a megváltozott bel- és külpolitikai helyzet kényszerítõ hatására - Géza nagyfejedelem felismerte a magyarság európai állammá alakulásának lehetõségét és szükségességét. Ennek érdekében felvette a kereszténységet, s elindította az országban a térítést, egyszersmind megkezdte a központi hatalom kiépítését. Külországi háborúra mintegy negyedszázados fejedelemsége alatt alig került sor. A békére törekvõ politikáját megerõsítették azok a korban egyébként természetes dinasztikus házasságok, melyeket gyermekei kötöttek külföldi uralkodóházak tagjaival.

Legidõsebb lánya Vitéz Boleszló lengyel fejedelem felesége lett, másik lányát Gavril Radomir bolgár trónörökös vette el. Különösen fontos volt a németekkel való kapcsolat rendezése: fia Vajk, aki a keresztségben az István nevet kapta, feleségül vette Civakodó Henrik bajor herceg lányát, Gizellát, s ezáltal sógorságba került az új bajor herceggel IV. Henrikkel, aki II.Henrik néven lett késôbb német-római császár. Géza harmadik leánya Orseolo Otto velencei dózse felesége lett. Békés kapcsolatok jellemezték a keleti országokkal fenntartott viszonyát - így a kijevi orosz fejedelmekkel, a besenyõkkel (Géza édesanyja egyes vélemények szerint besenyõ származású volt), és a bolgárokkal is, akikhez Géza öccse, Mihály házassága egyengette az utat, hiszen õ egy bolgár hercegnõt vett feleségül.


1. Európa a 10. században

2. Géza fejedelem a Képes Krónika P iniciáléjában

3. Civakodó (II.) Henrik bajor herceg egykorú képe a regensburgi apácakolostor reguláskönyvébôl