| 22/21
László uralkodása alatt az országnak a korábbi
évtizedek szakadatlan háborúi során megbomlott
belsõ rendje helyreállt. Ezt a célt szolgálták
László rendkívül
szigorú törvényei is, melyek három
„törvénykönyvbe” rendezve maradtak ránk
 . A király keménykezû
kormányzata következtében az ország visszanyerte
erejét, sõt, s ez új vonás a magyar állam
történetében, hódítani is képes
hatalommá vált. 1091-ben László, beavatkozván
a horvát belviszályokba, elfoglalta az Adria-parti országot.
Szlavóniában pedig – Zágrábban –
közelebbrõl ismeretlen idõpontban
püspökséget alapított. Mivel Horvátország
pápai hûbér alá tartozott, a
hódítást követõen a pápaság
és Magyarország kapcsolatai feszültté
váltak.
László halála után bátyja, I. Géza
fiai – Kálmán és Álmos – vetélkedtek
a koronáért. A trónt végül
Kálmán foglalhatta el
(1096–1116), s Álmosnak be kellett érnie a dukátussal.
A csalódott Álmos nem törõdött bele
helyzetébe, s Kálmán uralkodását
végigkísérték öccse akciói a hatalom
megszerzésére. Álmos hol összeesküvést
szõtt Kálmán ellen, hol külföldön keresett
támogatókat ügyének, végül azonban
rajta vesztett. Az öccse próbálkozásait egy ideig
türelemmel megbocsátó Kálmán – talán
1115-ben – megvakíttatta Álmost és annak kiskorú
fiát, Bélát. A megnyomorított hercegek ezt
követõen az Álmos által 1108 táján
alapított dömösi
prépostságban
 húzták meg magukat.
|
