18/9 Az apja halála után királlyá koronázott IV. Béla (1235–1270) már elsõ intézkedéseivel világossá tette, hogy minden tekintetben szakítani kíván elõdje politikájával. Béla politikai ideálja az elsõ Árpádok korlátlan hatalma volt, célja pedig a III. Béla-kori állapotok visszaállítása. Ennek legfõbb eszközét a korábbi évek „haszontalan és felesleges örökadomány”-ainak visszavételében vélte felfedezni. A konzervatív fordulat végrehajtásával már apja életében megpróbálkozott, ám hasztalan. Trónra lépte után újra nekilátott terve megvalósításához. Az akció mérsékelt eredményeket hozott, következményei annál súlyosabbak voltak. A király politikájával szembeni elégedetlenség oly nagy volt, hogy 1239-ben Béla kénytelen volt felhagyni az adományok visszavételével. A „király és a magyarok közötti gyûlölség” , ahogy a kortárs Rogerius jellemezte az ország állapotát, azonban nem enyhült. Ennek oka a kunok befogadása volt. A kunok egy nagyobb csoportja 1239-ben telepedett meg az országban Béla engedélyével, s a nomádok csakhamar összetûzésekbe keveredtek a letelepült magyarokkal. Sérelmek estek mindkét oldalon, a magyarok azonban úgy találták, hogy a vitás kérdésekben királyuk rendre a kunok pártját fogja. 1. Rogerius mester siralmas éneke

1. IV. Béla király 2. Kelet-Európa a 13. század elején a kunok szállásterületeivel 3. Hátrafelé nyilazó kun harcos