| Gizella királyné
Szülei (Civakodó) Henrik és Burgundi Izabella, testvérei a késõbbi II. (Szent) Henrik német-római császár, Bruno augsburgi püspök, Brigida apátnõ. Géza magyar fejedelem nyugatra nyitó külpolitikája nyomán került sor házasságukra a keresztségben István nevet kapó magyar trónörökössel. Esküvõjükre a hagyomány szerint a bajorországi Scheyernben került sor, talán Szent Adalbert közremûködésével. Házasságukból több gyermekük született, név szerint Imre (Henrik), Ottó, Bernát, Ágota, Hedvig ismert (az egyetlen Imre kivételével a neveket késõi, s nem feltétlenül hiteles hagyományok tartották fenn). A Gizellára vonatkozó adatok hangsúlyozzák kegyes életét, az egyházaknak tett adományait, a magyarok keresztény hitre térítésében játszott kiemelkedõ szerepét. Korabeli ábrázolása megtalálható az 1031-ben a székesfehérvári prépostsági templomnak adományozott díszes miseruhán, amelyet késõbb koronázási palásttá alakítottak, illetve az anyja regensburg-niedermünsteri sírjára készíttetett ún. Gizella-kereszten. István király halála után az ország elhagyására kényszerült. Valószínûleg 1045-ben ment vissza III. Henrik császár kíséretével együtt. Az özvegy királyné a passaui Niedernburg kolostorába vonult vissza, ahol apátnõként (abbatissa) hunyt el. Itt, a Szent Kereszt és Pantaleon bencés kolostorban áll síremléke ma is. A Gizella nyugvóhelyét adó németországi templom már a középkortól kezdve magyar zarándokhely. Felhasznált irodalom: Gizella és kora. Felolvasóülések az Árpád-korból 1. Szerk.: V. Fodor Zsuzsa. Veszprém, 1993; Veszprémy László: Gizella királyné. In: Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. század). Fõszerk.: Kristó Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994, 236-237; Bertényi Iván: Árpád-házi királyok. In: Bertényi Iván - Diószegi István - Horváth Jenõ - Kalmár János - Szabó Péter: Királyok könyve. Magyarország és Erdély királyai, királynõi, fejedelmei és kormányzói. Officina Nova, 1995, 16-17. SZJ
|
1. Gizella
királyné és Szent István a koronázási
paláston |
