| II. András, Német Lovagrend
II. András
III. Béla király második fiaként született
1177 körül. Gyermekként Halics fejedelme (1188–1189),
majd Dalmácia és Horvátország hercege
(1197-tõl). 1200 körül vette feleségül
Gertrúdot, Berchtold merániai herceg lányát,
akitõl három fia (Béla, Kálmán, András)
és két lánya (Mária, Erzsébet)
született. Második felesége (1215-tõl) a
konstantinápolyi latin császár lánya, Jolánta
volt, akitõl Jolánta nevû lánya született.
Harmadik felesége (1235-tõl) egy itáliai õrgróf
lánya, Beatrix volt, aki már András halála után
szülte meg István nevû gyermekét. 1235. szeptember
21-én halt meg; az egresi ciszterci monostorban temették el.
ZSA Német Lovagrend A Szentföldön 1198-ban alakult lovagrendet II. András 1211-ben hívta be Magyarországra. Az Erdély délkeleti szegletében fekvõ Brassói-medence (Barcaság) területén letelepített rend feladata a kunok elleni védelem és a gyéren lakott vidék telepesekkel való benépesítése volt. Idõvel azonban a lovagok önálló államiság kiépítésére törekedtek, s ezért II. András 1225-ben fegyveres erõvel kiûzte õket országából. Ezt követõen a Német Lovagrend a Baltikumban telepedett meg. ZSA
|
1. II. András
király |
