VII. Gergely pápa levelei Salamonhoz és Gézához
(1074-1075)
VII. Gergely pápa Salamon királyhoz
(1074. október 28.)
Gergely püspök, Isten szolgáinak szolgája, Salamonnak,
a magyarok királyának üdvözletet és apostoli
áldást.
Leveledet követed késlekedése miatt késõn
vettük kézbe. Kegyelmesebben fogadtuk volna azt, ha meggondolatlan
eljárásoddal Szent Pétert annyira meg nem bántod.
Országod véneitõl tudhatnád, hogy Magyarország,
melyet hajdan István király minden joggal és hatalommal
Szent Péternek ajánlott fel és adott át, a
római szentegyházé. A megboldogult Henrik
császár pedig, mikor az országot Szent Péter
tiszteletére meghódoltatta, és a királyt
legyõzte, lándzsát és koronát
küldött Szent Péter sírjához,
gyõzedelmének dicsõségére oda
irányozván az ország jelvényeit, ahonnan
méltósága ered. Ennek dacára Te, ki
egyébként is a királyi erkölcsök és
erények útjáról letértél, Szent
Péter jogait, amennyiben Tõled függött,
megrövidítetted és elidegenítetted, mivel az õ
országát, mint halljuk, a németek
királyától hûbérül fogadtad el. Ha
ez csakugyan így történt, be kell látnod, hogy
Szent Péter kegyére és a mi jó akaratunkra nem
számíthatsz. Ezek által csak úgy uralkodhatsz,
ha jóváteszed hibádat s elismered, hogy az ország
jogarát az apostoli s nem a királyi felség
jóvoltából nyerted el. Minket ugyanis sem félelem,
sem szeretet, sem más emberi tekintet nem tarthat vissza attól,
hogy annak, akinek szolgái vagyunk, tekintélyét, amennyire
Isten engedi, sértetlenül megõrizzük.
Mindazonáltal, ha jóvátetted hibáidat, és
Isten segítségével királyhoz méltó
életet fogsz folytatni, a római egyház szeretetét,
mint fiú az anyáét, és Krisztusban való
barátságunkat teljes mértékben élvezheted.
Kelt Rómában, október 28-án, a 13. indictióban.
VII. Gergely pápa Géza herceghez
(1075. március 23.)
Gergely püspök, Isten szolgáinak szolgája,
Gézának, Magyarország hercegének
üdvözletet és apostoli áldást.
Bár követeid által, akiket annak idején hozzánk
küldöttél, továbbítottunk Neked levelet, de
errõl azt mondod, hogy sohasem kaptad meg, most mégis írunk,
attól a gyöngéd szeretettõl indíttatva,
mellyel minden királyt és fejedelmet, mint fiainkat
buzdítunk, kívánva Neked tisztességet és
dicsõséget igazsággal. Sok jót hallottunk
felõled, dicséretes tetteid híre eljutott hozzánk.
Ezért szeretünk téged, és jó hírneved
gyarapodását kívánjuk. Úgy hisszük,
jól tudod, hogy Magyarországnak, más nemes országok
példájára, saját szabadsága
állapotában kell megmaradnia, más országok
királyának nem lehet alávetve, hanem csak a római
egyetemes anyaszentegyháznak, mely alattvalóit nem szolgáknak
tekinti, hanem gyermekei gyanánt öleli magához. Mivel
pedig rokonod az országot bitorló módon a német
királytól s nem pedig a pápától vette
át, hisszük, hogy uralkodását isteni ítélet
akasztotta meg. A hatalom most a Te kezeid közé jutván,
intünk, hogy idõközben az egyházakra gondod legyen,
a vallás érdekeit buzgón karoljad föl, és
a római egyház követeinek, kik Hozzád fognak
érkezni, engedelmeskedjél, hogy így Szent Péter
közbenjárása által a földi és mennyei
élet dicsõségében részed legyen. Kelt
Rómában, március 23-án, a 13. indictióban.
VII. Gergely pápa levele Géza herceghez
(1075. április 14.)
Gergely püspök, Isten szolgáinak szolgája,
Gézának, Magyarország hercegének
üdvözletet és apostoli áldását.
Ha tisztünk szerint mindenkinek jogait meg kell védelmeznünk,
békét kell szereznünk és az egyetértést
kell megszilárdítanunk, akkor annál inkább
megköveteli a józan ész és a hasznosság
elve, hogy szeretetet plántáljunk el az elõkelõk
között, akiktõl a béke vagy a
gyûlölködés sokakra kiárad. Ezért gondunk
van arra, és szívünkön fekszik az a kegyes igyekezet,
hogy közötted és rokonod, Salamon király
között békét szerezzünk, ha tudunk úgy,
hogy mindkét fél a maga jogait megõrizze és
elégedjék meg a magáéval, ne lépje át
az igazságosság határát, ne hágjon ki
a jó szokás korlátaiból, s így
békessége legyen a nemes Magyarországnak, mely eddig
függetlenül élt, királya pedig ne legyen
királyocska. De a király, megvetve, Szent Péternek,
az apostolok fejedelmének nemes uralmát, mely alá, mint
az hitünk szerint Bölcsességed elõtt sincs rejtve,
tartozott, alávetette magát a német királynak
és királyocskává lett, ezért Isten,
látva az õ fejedelme ellen elkövetett sérelmet,
ítéletébõl Neked adta át a hatalmat az
országban. És így a királyságra formált
korábbi jogától maga fosztotta meg magát mint
bitorló és szentségtörõ. Pétert ugyanis
a szilárd kõszikláról nevezik, mely megtöri
a pokol kapuit és gyémántkeménységével
szétzúzza, megsemmisíti az ellenállót.
Ezért azt, amit kívánsz és a római
egyháztól méltán remélsz,
nyilvánítsd ki bizalommal és illõképpen
mutasd meg az egyetemes anya iránti alázatodat, tettekkel
bizonyítsd engedelmességedet és áhítatos
tiszteletedet. Amirõl pedig itt keveset írtunk, azt e sorok
vivõire hagytuk elmondani, mivel eléggé megbízunk
hûségükben. A mindenható Isten, aki mindenekfelett
Szent Péternek adta a kötés és oldás
hatalmát, az õ imáiért oldjon fel minden bûn
alól és vezessen az örök életre Téged,
Krisztusban hívõ Tieiddel együtt. Kelt Rómában
április 14-én, a 13. indictióban.
Forrás:
Árpád-kori és Anjou-kori levelek XI-XIV. század
Szerkesztette: Makkai László - Mezey László.
4-5-6. sz. levél
Gondolat Kiadó, Budapest, 1960, 88-90.
|